Pangea

Környezeti nevelési program ⇑

A Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület környezeti nevelői, hivatásosak és önkéntesek több mint 15000 terepórában tartanak természeti környezetben terepi környezeti nevelési programokat általános- és középiskolás diákoknak. (Terepóra= Résztvevő diákok száma x időtartam órában) A programok helyszíne nagyrészt az egyesület pénzesgyőri környezet- és természetvédelmi oktatóközpontja és Vác környéke.

A környezeti nevelési programunk célja az ifjúság környezet- és természettudatos látásmódjának kialakítása, célja, hogy az iskolai biológia- és földrajzoktatást támogassa a tanultak terepi megismerésével. Célunk, hogy a gyerekek a saját szemükkel lássák az iskolában tanult folyamatokat, saját élményszerzés útján szeressék meg a természetet. Célja továbbá, hogy a gyerekekben kialakítsunk egy környezettudatos világképet, a környezeti problémák iránt fogékony és azokat megoldani tudó felnőttekké váljanak. A környezeti nevelési programunk jellemzője, hogy élményközpontú, a gyerekek életkoruknak megfelelő módon kapnak ízelítőt a természetből, példaként hozható fel a Süni-táborok keretmese rendszere.

Az egyesület környezeti nevelési programjának részeként évente tucatnyi általános iskolának tartunk erdei iskolai programot Pénzesgyőrben, ezek mellett a Balaton-felvidéken és a Dunakanyarban is részt vettünk hasonló programok szervezésében. Közreműködünk 3 egyetemi terepgyakorlat szervezésében és lebonyolításában.

Minden évben kb. 40 földtani ismeretterjesztő előadást tartunk általános- és középiskolás diákoknak országszerte.

Minden nyáron szervezünk táborokat is. Ezek között van az általános iskolásoknak szóló, 19 éve működő Süni-tábor. Már tíz éve működik minden nyáron a “Gálya” természetvédelmi célú munkát végző táborunk gimnazistáknak és egyetemistáknak.

Táborok ⇑

Gálya- természetvédelmi munkát végző tábor ⇑

Egyesületünk 1994 óta üzemeltet egy természet- és környezetvédelmi oktatóközpontot Pénzesgyőrben a Bakony szívében. Hat éve elkezdtük egy második épület építését. A ház csekély anyagi forrásokból, rengeteg önkéntes munkával épül. A Gálya tábor az oktatóközpont építéséből és a néhány éve létesített biogyümölcsös gondozásából, kaszálásból, a népi építészettel és főleg fával kapcsolatos népi mesterségekkel való gyakorlati ismerkedésből és kétnaponként geológiai kirándulásokból áll.

Más években az Egyesület által felvállalt úrkúti Őskarszton dolgoztak a Gálya táborba érkezők, az ő munkájuknak is köszönhető, hogy a terület immár kényelmesen látogatható, a földtani értékeket tábla és vezetőfüzet mutatja be.

A táborban évente átlagosan 30 közép- és általános iskolás vesz részt. Esténként tűz melletti népdaltanulás, csillagászat, éjszakai túra, néhány délután vetélkedő, geológiai ismeretterjesztő programok vannak.

Geológiai vándortábor ⇑

A tábor célja elsősorban a földtani ismeretterjesztés volt, és ásványgyűjtés azokon a helyeken, ahol ez nem okoz természeti, környezeti problémát. Az elmúlt évek táborai során a Balaton-felvidék, a Mátra, a Tokaji-hegység Magyarországon egyedülálló földtani értékeit kerestük fel, Szlovákiában a Gömör-Szepesi Érchegységben jártunk. A tábor célja volt továbbá felmérni a hegységek felhagyott bányáit és kőfejtőit, milyen állapotban vannak, alkalmasak-e helyreállítás után földtani szemléletformálásra, mennyire ritka képződményeket mutatnak be.

A táborok után a résztvevők egy élménybeszámolóval kiegészített jelentést, a hegység földtani bemutatását készítenek.

Természetvédelmi oktatóközpont – építő tábor ⇑

A tábor résztvevői az egész évben önkéntesként velünk tevékenykedő középiskolások és főiskolások voltak, létszámuk 20-40 fő között mozog. A tábor során kétnapos váltásban természetismereti programokban vettek részt és az egyesület oktatóközpontjának új épületét segítették építeni. Az új épület hagyományos stílusban épül, elkészültével alkalmas lesz a hagyományos bakonyi népi építészet bemutatására.

Süni természetismereti tábor ⇑

A tábor résztvevői 8-14 éves gyerekek, akik 6-7 “családra” osztva vesznek részt a tábor életében. A táborok minden évben egy keretmese köré szerveződnek, általában a régmúlt idők népeinek természetszemlélete, hagyományai állnak a középpontban. Voltunk már ókori görögök, vikingek, középkori város, amely féli a sárkányt, de gyakran szerveződik a keretmese valamely ismert mese köré (pl: A Hétfejű Tündér). A táborban a Kissünök a geológia, botanika, madarászat, kézműves, néprajz és konyha szakmai programokon vettek részt, délutánonként mindig valami egész tábort ,megmozgató játék van, az esték pedig a tábortűz mellett ülve előadásokkal, daltanulással, közös énekléssel, meséléssel telik.

Külföldi tanulmányutak ⇑

Az Egyesület tagjai számára minden évben szervezünk olyan külföldi geológiai kirándulást, amely során megismerkedhetnek a Kárpátok egyes vonulatával, de jártunk már közösen Csehországban, Horvátországban és Bulgáriában is. A túrák során a hegység csodálatos, egyedi szépségű jelenségeit, földtani felépítését ismerhették meg a résztvevők. Sokszor olyan területeken jártunk, ahol évente a pásztorokon kívül senki sem jár, nincs környezetszennyezés, szinte érintetlen formájában találkozhattak a havasokkal.

Fenntartható gazdálkodási program ⇑

Egyesületünk 2001 őszén kezdte meg egy magas-bakonyi gyümölcs tájfajtákból álló, extenzív művelésű gyümölcsös telepítését. A gyümölcsös természetvédelmi haszna a már lassan eltűnőfélben lévő régi gyümölcsfajták megőrzése és bemutatása lesz.

Napjainkban egyre nagyobb súlyban vannak a külföldről importált, itthon is megtalálható gyümölcsfajták (pl. almák), és lassan feledésbe merülnek régen “népszerű” (sokfelé termesztett) típusok. A gyümölcsös célja, hogy egyfajta gyümölcs “génbankként” szolgáljon. Az őshonos tájfajta nagy előnye, hogy az adott terület környezeti tényezőihez legjobban alkalmazkodott, az ott élő kórokozóknak jobban ellenáll, mint más, újonnan betelepített fajták.

A gyümölcsöst kevesebb és csak biotermesztésben használható védekezési módszerekkel kezeljük. Tervezzük énekesmadár odúk telepítését és a fák beporzását segítendő poszméhek betelepítése is fontos tervünk.

A gyümölcsös törzsét a környező elhagyott tanyák fáiból származó oltványok képzik (csak almából legalább 6 fajta). A tájfajták mellett egyéb Magyarországon őshonos ellenálló gyümölcs- és díszfák is helyet kaptak (dió, hárs, szelídgesztenye) benne.

2001-2002 telén és kora tavasszal a fagy és a szarvasok jelentős károkat okoztak a gyümölcsösben, az ezáltal elpusztult fákat 2002 őszén pótoltuk. A gyümölcsös telepítési programunk egy élőhely rekonstrukciós programnak is része. A hegyvidéki kaszálórétek értékes és mára ritka élőhelyek számos értékes növénnyel és állattal.A Bakony ezen részén egyre több a felhagyott szántó, amiken jó esetben természetes módon megtelepülnek ritka, védett, a kaszálórétekre jellemző növényfajok (Szent László tárnics, kankalinok, bíboros kosbor). Célunk e folyamat kutatása, megfigyelése és mesterséges fenntartása. A gyümölcsös területén is, a fák alatt extenzív kaszálórét létrehozását tervezzük.

A gyümölcsöshöz és a kaszálórétekhez kapcsolódóan célunk a természetközeli gazdálkodás módszereinek bemutatása és terjesztése. Ilyenek például a komposztálás, a talajerő visszapótlás, és növényvédelem biotermesztésben elfogadott módszerei.

Természetvédelmi beavatkozások ⇑

1999-tól kezdődően egyesületünk felvállalta az Úrkút Csárda-hegyi Őskarszt TVT helyreállítását. A terület Európában egyedülálló földtani érdekesség amelynek megóvása és bemutathatóvá tétele éppen ezért különösen fontos. A terület az utóbbi tizenöt-húsz évben “gazdátlan volt”, így a bozót teljesen benőtte, és helyi szeméttelepként funkcionált. Ilyen állapotban földtani természetvédelmi bemutatóhelynek alkalmatlan volt. A növényzet gyökerei már a 100 millió éves földtani értékek épségét veszélyeztették.

Egyesületünk önkéntes munkában vállalta fel a terület rendbehozatalát. Évente több tábort szervezünk itt középiskolásoknak, egyetemistáknak. Több évi kitartó munkánk eredményeképpen a karszt jelenleg földtani ismeretterjesztésre ismét használható. Kiépítettük a területet körbejáró sétautakat, panorámautakat, kitelepítettünk egy a területet bemutató ismertetőtáblát. 2005-re elkészültek a karsztos mélytöbrökbe levezető falépcsők, bemutatótáblák és kilátóhelyek

A munkák során a korábban levágott több tízezer négyzetméter bozót utánisarjadékot vágtuk, kerítést javítottunk, kaszáltunk a bemutató utak területén és a karsztos gödrökben. Munkánk eredményeképpen egy kulturált környezet fogadja az ide látogatókat, ahol immár teljes pompájában csodálhatják az őskarszt impozáns töbreit.

Földtani ismeretterjesztés ⇑

A Göncöl Alapítvány tulajdonában lévő, az egyesület részvételével berendezett a “Földanya ékességei” című állandó földtani-természetvédelmi kiállítást a Pangea Egyesület kezeli, működteti. A gyűjtemény 1990 óta folyamatosan gyarapszik, és több éves előkészítés után 1997 júniusában nyílt meg a kiállítás. Az egyik leglátványosabb, leglátogatottabb környezeti nevelési tevékenységünk célja a Föld élettelen természeti szépségeinek bemutatása, megismertetése. Kevés egyéni látogató, viszont annál több csoport tekinti meg a kiállítást hétről-hétre.

A látogató iskolásoknak előadást, rendhagyó órát is tartunk a kiállított anyag felhasználásával.

A bemutatott 600 darabos kiállítási anyagon túl a házban egy 3000 darabos háttérgyűjtemény is található, mely katalogizált, azonban elhelyezése, megfelelő gyűjteményi tároló szekrények híján ideiglenes. A közeljövőben ezt szeretnénk megoldani, illetve létrehozni egy kézbe fogható darabokból álló gyakorló-gyűjteményt.
Elkészült és nagy népszerűségnek örvend a kiállítás anyagához kapcsolódó ismertető füzet, amely a kiállítástól függetlenül is használható, jó segédlet az általános iskolai földrajzoktatáshoz.

A vezetőfüzet, mivel a kiállítás kicsi, de teljes körképet ad a földtani ismeretek területéről, önálló geológiai ismeretterjesztő munkaként is használható, más oktatóközpontok és az iskolák számára is.

A volt táborosok, szakköröseink és a tevékenységünkbe bevont tanárok szakmai felkészültségét növelve évente többször is szervezünk szakmai tanulmányutakat. Ezek költségeit részben a résztvevők viselik, az utazást, a szállást és a program költségeit pályázati úton próbáljuk előteremteni. Legjelentősebb az évi 12 alkalomból álló geológiai kirándulás-sorozatunk és más, a nyár folyamán szervezett tanulmányútjaink.

Népi hagyományőrzés ⇑

Egyesületünk fontosnak tartja a Bakony-vidék néprajzának kutatását és népi hagyományainak megőrzését.

Ezt a célt szolgálja például az egyesület oktatóközpontjában általunk épített kenyérsütő kemence, ahol az ide látogató csoportok saját maguk süthetik meg a kenyerüket. Egyesületünk más oktatóközpontokban is épített ilyen kemencéket. A folyamatot végigkísérhetik a búzától a kész kenyérig a gyerekek és a felnőttek is. Megismerhetik a régi falusi élet egyik mindennapos ház körüli munkáját. A hagyományőrzést szolgálja az oktatóközpont második épülete is, ami a Bakonyi, Balaton-felvidéki kőépítkezés jellegzetes stílusú épületeinek másolata. Évről évre nagy sikerrel szervezünk egyesületi disznóvágást, ahol hagyományos receptek alapján készítjük el a különböző ételeket, 2003 novemberében 20 fő vett részt a rendezvényen. Továbbá 2003-ban megkezdtük a Pénzesgyőr környéki tanyák történetének kutatását is.

Önkéntesek munkája ⇑

A fent leírt tevékenységek elvégzéséhez tetemes mennyiségű önkéntes munka szükséges. Az egyesület tagjai évente több ezer óra önkéntes munkát végeznek, több millió forint értékben. Az önkéntes munka kiterjesztése, népszerűsítése is céljaink között szerepel. Egyesületünk jelenleg 145 rendes és ifjúsági taggal rendelkezik.

Oktatóközpont fejlesztés ⇑

Működésünk hangsúlyos része környezeti nevelési tevékenységünk, melynek egyik helyszíne a Magas-Bakony egyik legszebb helyén, Pénzesgyőrött található természetismereti oktatóközpontunk. A ház befogadóképessége korlátozott, csak húsz fő szállását képes biztosítani, ezért néhány éve szükségessé vált egy második oktatóközponti épület felhúzása.

Az évek során az egyesület önkéntesei jelentős munkákat végeztek el. 1998-ban a jelenlegi ház helyén álló ház lebontása, az új alapok kiásása és betonozását. 2000-ben a GE Fund támogatásával és a Váci Király Endre Szakközépiskola segítségével felépültek a falak, majd elkészült a koszorú és a lépcső is. 2001-ben a kisebb nehézségek ellenére a ház végre tető alá került. 2002-ben elkészült a ház nagytermének aljzatbetonja, a kerti zuhany. 2001-ben pályázatot adtunk be a KAC fejlesztési pályázati kiírására, amelyet 2002-ben támogatásra érdemesnek ítéltek. Ennek eredményeként a Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület 2003-ra 9,5 millió forint támogatást nyert a pénzesgyőri természetvédelmi oktatóközpontjának fejlesztésére, utófinanszírozásos formában. 2003 folyamán az építkezéssel a házat 60 %-os készültségig juttattuk el, a 2004-es évben pedig sikerült befejezni az építkezést.

2010-ben a KEOP keretében 22 millió forintos nagyságrendű projektre nyertünk támogatást (ebből 10 % önrészt az egyesület finanszíroz), amely az erdei iskolák fejlesztését célozza. Mindez azt jelenti, hogy oktatóközpontunk nagy horderejű fejlesztési folyamat alá kerül, az épületek átalakítása, bővítése és akadálymentesítésén kívül az erdei iskolai oktatáshoz és működéshez szükséges eszközparkot, segédanyagokat is frissítjük, illetve az oktatók szaktudása is  gazdagodik. A fejlesztés alatt a házak és a programok természetesen továbbra is várják az érdeklődőket.

Az oktatóközpont az év minden hétvégéjén foglalt, tavasztól őszig pedig a hétköznapi időpontokban is erdei iskolás csoportok, terepgyakorlatra érkező középiskolások és egyetemisták, táborozók és az egyesület tagjai használják.